2012. június 19., kedd

Expressz meggyes pite

Tartozom egy vallomással. Nem igazán szoktam sütiket, tortákat és egyéb nyalánkságokat sütni, annak ellenére, hogy öt perc alatt el tudok tüntetni az utolsó morzsáig minden édességet, amit elém raknak. Mégis, amikor sütésre gondolok, csak annyi jut eszembe: időigényes pepecselés. Mert ugye egy süti legyen ennivalóan szép is amellett, hogy finom. Amikor nagyon muszáj persze nekiállok a dolognak, név-, illetve szülinapokra összeszedem magam, hogy ötcsillagos művet alkossak, de ezen alkalmakon kívül maradnak a "gyorsan összeöntögetősök", a muffin, a brownie meg a mikrós 5 perces csokipuffancs.

Viszont nyakunkon a nyár, az utcán minden zöldséges stand tömve van szebbnél szebb gyümölcsökkel, ezekről pedig nekem mindig valami hűs, habkönnyű, piros-bogyós rétes vagy pite ugrik be (amiket eddig vagy egy cukrászdában vettem meg, vagy a nagyitól "rendeltem").

Nos, imádom a gyümölcsös pitéket, de nekem eddig az elkészítés kiguglizásánál tovább soha nem jutott a történet. És akkor jött Dóra a világ legegyszerűbb pitereceptjével. Mondta, hogy ez gyors, könnyű és finom - nekem meg egyből felcsillant a szemem. A tészta összegyúrása körülbelül 5 percet vesz igénybe, a nyújtás durván másfelet, a töltelék pedig (pláne, ha kimagozott gyümölccsel dolgozunk) további 3-4-et. Tény, ezt is kell sütni egy jó fél órát, negyven percet, de 1, azzal már a sütő szenved 2, amilyen egyszerű, igazán megérdemel ennyi kis türelmet. Úgyhogy most, hála Dórinak, itt egy szuper könnyű, mégis sokoldalú recept (ezt később még picit részletezem). Bátran essetek neki, én már teszteltem és komolyan mondom, olyan lett, amilyennek megálmodtam!

Arányaiban nálam kicsit máshogy működött a dolog, le fogom írni a tapasztalataimat, mondjuk jelentős eltérés nincs, egyszerűen csak kicsit személyre szabottabban raktam össze magamnak...És akkor most ugrás a tárgyra! :)

Amire szükségünk lesz:

Tészta:

15 dkg liszt
10 dkg margarin
5 dkg porcukor
1 tojás

Krém:

3 dl tejföl (ez kb egy nagy pohár 3/4-e, de nekem 1/2 pohár is elég volt)
3 tojás (kevesebb tejfölhöz 2)
10 dkg cukor
20-30 dkg meggy

Ahogy elkészítem:

A liszthez hozzáadom a porcukrot, belemorzsolom a szobahőmérsékletű vajat, összedolgozom őket, majd beleütök egy tojást és kézzel vagy fakanállal jól összegyúrom, illetve keverem. Nem baj, ha a tészta nyúlós picit, mehet a hűtőbe, amíg a tölteléket készítem.

A krémhez az összes hozzávalót - tejfölt, tojást, cukrot  - egy edénybe teszem, simára keverem, majd hozzáadom a meggyet, kicsit eldolgozom benne. Ezt beteszem a hűtőbe, a tésztát meg kiveszem.

Liszttel megszórt deszkára borítom, labdává formálom (abban az esetben, ha a tészta nagyon ragadós és nyúlós lenne még mindig a tetejére is hintek egy kevés lisztet), majd kerek vagy nem kerek (kinek milyen alakú formája van)  1/2 centi vastag lapot nyújtok belőle, végül sodrófa segítségével a piteformámba ügyeskedem. Előmelegített sütőben 180 fokon elősütöm, ez körülbelül 5-10 percet vesz igénybe. Amikor a tészta világosra sült, egyenletesen ráborítom a krémet, majd 160 fokon további 30-40 perc alatt befejezi a sütő, amit elkezdtem. Az akció alatt érdemes figyelni a pite tetejét, nehogy hirtelen megégjen.

+ Jobb hidegen, mint melegen, úgyhogy miután kihűlt érdemes visszatenni a hűtőbe - legalábbis én így szeretem.

++ Az a jó az ilyen receptekben, hogy remekül működnek más gyümölcsökkel is, mint az eper, málna, ribizli, fahéjas szilva. 

+++ A krémbe vaníliás cukor, illetve pár csepp vanília aroma is mehet. 

Nálam az eredmény ilyen lett:

Expressz meggyes pite


Próbáljátok ki, szerintem ízleni fog mindenkinek!

2012. június 12., kedd

Füstölt halas (sprotnis) szendvicskrém

Manapság már számtalan halpástétom és szendvicskrém recept közül bogarászhatunk a neten, viszont ami most következik az gyermekkorom első önálló (100%-osan anya-, és szakácskönyvmentes) ötlete. Kislányként ugyanis volt egy időszakom, amikor eléggé finnyás voltam - a legjobb kajákat toltam el magam elől mindenféle nevetséges kifogással körbemázolva. Nem mondhatom, hogy ez a viselkedés nem csapta ki a biztosítékot a szüleimnél, szóval egy idő után bizony mentenem kellett a menthetőt. Haditervre volt szükségem, de legalább egy logikus magyarázatra, hogy miért nem ízlik a húsleves vagy akár az olajos hal. A válaszom egyszerű volt: azért, mert csak az finom, amiben tejföl van. Innentől kezdve őrült tejfölözésbe kezdtem. Főzelékektől a halászléig mindent telepacsmagoltam vele, ami számomra addig ehetetlen volt és saját megítélés szerint (az első tejfölös halászlé kotyvalékommal apukámat erősen szívroham-közelbe sodortam) tejfölösen sem volt túl bizarr. Na és akkor jött az olajos hal, vagyis a sprotni. Jól bevált szokásom szerint ráborítottam egy pohár tejfölt és egy villával elkezdtem összetörni és kutyulni. Az eredmény pedig finom volt, mi több, isteni lett! Akkoriban reggelire, vacsira 2-3 naponta ezt ettem, aztán (magam sem tudom, miért) kihűlt a szerelem. Viszont 2 hete meglátogattuk anyukámékat, akiknél a spájzból - gondolván a jövőre - felmarkoltam egy sprotni konzervet. Gondoltam, csak jó lesz majd valamire - tegnap este pedig úgy éreztem, itt az idő, hogy bevessem a tuti kis sprotnikrémemet. Ez egy icipicit feltuningoltabb és átgondoltabb verzió, de teszteltük, nálunk 10/10-es így is, és persze nemcsak hogy finom, de lustáknak is bátran merem ajánlani, mert csak pár percet vesz igénybe az elkészítése.

Amire szükségünk lesz (recept 2 főre):

1 konzerv füstölt sprotni
3-4 nagy evőkanál tejföl
1 evőkanál majonéz
1 evőkanál ketchup (elhagyható)
újhagyma vagy póréhagyma
só, bors, oregano

Ahogy elkészítem:

A halat kiszedegetem az olajból és egy kisebb üveg/jénai tálba teszem. Villával pépesre töröm, rákanalazom a tejfölt, majonézt, ketchupot és jól összekeverem. Ezután mehet bele kevés (kb. fél csapott kávéskanálnyi) só, bors és egy-két csipet oregano. Egy szál újhagymát felkarikázok, majd kisebb kockákra vágok, végül ezt is belesöpröm a tálba. Egy-kettőt még keverek rajta és kész is van. Legjobb reggelire, vacsorára, kétszersülttel vagy pirítóssal.

Ami még illik bele:

Kiegészíthető / bonyolítható kevés fokhagymával, reszelt füstölt sajttal, vékonyra szelt gépsonka-, ill. párizsicsíkokkal, mustárral, kevés olvasztott vajjal, illetve oregano mellett/helyett ízesíthető rozmaringgal. Szerintem ezekkel a legjobb variálni. Az eredményhez pedig jó étvágyat!

Sprotnis szendvicskrém



2012. június 7., csütörtök

Paradicsomos-bazsalikomos penne

Ha tésztáról van szó, akkor az nálunk jöhet bármikor, minden (lehetőleg minél nagyobb) mennyiségben. Imádjuk a jól bevált olasz fűszeres, zöldséges pennéket, spaghettit, és úgy nagyjából bármilyen tésztafélét, ami jól nyakon van borítva egy-egy finom szósszal. A legjobb az egészben az, hogy ezek az alaplöttyök 10-15, de maximum 20 perc alatt elkészíthetők, hacsak nem akarjuk mindenféle jóval agyonturbózni őket. Majd lesz olyan recept is, de most a paradicsomos-bazsalikomos pennének jött el az ideje, ugyanis ezt készítettem ma el. Úgyhogy most egy gyors blogolás, aztán megyek és magamba tömöm az összeset. Jön a recept!

Hozzávalók 3-4 főre:

egy zacskó (400-500 g) penne
1 nagy fej vöröshagyma (kockázva)
3-4 nagyobb paradicsom (kockázva)
2-3 gerezd fokhagyma (szeletelve)
4 evőkanál ketchup
olívaolaj
bazsalikom
oregano
só, bors

Ahogy elkészítem:

A tésztát lobogó sós, olajos vízben (kb. 1 púpos kk. só, 1ek. olívaolaj) közepes lángon, körülbelül 10 perc alatt puhára főzöm. Eközben egy másik, kisebb edényben 3-4 evőkanál olívaolajon üvegesre pirítom a vöröshagymát (szintén közepes lángon), hozzáadom a fokhagymát, elkeverem, majd a felkockázott paradicsomot is beleteszem. Megszórom 3 csapott teáskanál szárított bazsalikommal, majd 1-2 teáskanál oreganoval. Itt nem szoktam spórolni ezekkel a fűszerekkel, hiszen a tészta is ezt az intenzív ízvilágot fogja átvenni. Folyamatos kevergetés mellett hozzáadok pár evőkanál ketchupot, ízlés szerint sózom, borsozom (nálam 1 kk. só, fél kk. bors), végül pedig a tészta főzővizéből rámerek egy fél merőkanálnyi (kb. 1 deci) vizet. A pennét leszűröm - ha ez korábban még nem történt meg - , a szószt pedig további 3-5 percig időnként megkeverve, sűrűsödésig főzőcskézem, majd egy határozott mozdulattal a tésztára borítom és összekeverem. És kész is vagyok vele. Jöhet a tálalás. Mehet ketchup, sajt, vagy akár tökmag is a tetejére - ez utóbbiból akár a szószba is csempészhetek főzés közben. Az eredmény pedig valami ilyesmi lesz: 

Paradicsomos-bazsalikomos penne

Remélem, sokan ki fogjátok próbálni a receptet, én nagyon szeretem. Olaszos, egyszerű, gyors, bármennyit meg tudnék enni belőle. Egészségetekre!

U.i.: Na és persze akkor sem kell kétségbe esni, ha nincs otthon éppen egy zacskó penne tésztánk, a szósz mehet orsó-, masnitésztára (farfalle), hosszú metéltre, szarvacskára, spaghettire.

Paradicsomos-bazsalikom spaghetti

2012. június 3., vasárnap

Epres limonádé

Imádom a limonádét. A legegyszerűbbtől a legcifrább változatig, imádom. Viszont nagyon sokáig, amikor erre a frissítőre gondoltam, csak a jól megszokott édes-citrusos ízvilággal kapcsoltam össze - és szerintem nem vagyok egyedül ezzel. Tudtam, hogy lehet málnás is, grépfrútos vagy epres, de mindig maradtam az old-school verziónál. Viszont ma ezt a magatartást beszüntettem. Volt itthon egy doboz friss eper és elhatároztam, hogy ebből (legalábbis egy kis részéből) márpedig limonádé lesz. Körülbelül három perccel később már bent is volt a hűtőben. Nem egy nagy varázslat, de itt a recept azoknak, akiknek esetleg fejtörést okozna az elkészítése. :)
 
Amire szükségünk lesz:

5-6 közepes szem eper
kb. 1 l víz
2-3 ek. kristálycukor
1 ek. porcukor
4-5 ek. citromlé

Ahogy elkészítem:

Az epret megmosom, a zöldjét lecsipkedem, félbevágom a szemeket, majd egy pohárba teszem, ahol villával vagy egy vastagabb kés nyelével pépesre töröm őket.


Ezt követően belekeverem a porcukrot, majd egy literes kancsóba borítom a pohár tartalmát. Hozzáadom a kristálycukrot, a citromlevet és felöntöm vízzel. Kétszer-háromszor megkevergetem, aztán mehet is a hűtőbe. Aki nem szereti az úszkáló eperfoszlányokat, az hűtés után szűrőn keresztül töltse pohárba. :)
A végeredmény pedig:

Epres limonádé

Ízlés szerint citromfű és/vagy mentalevél is csipkedhető bele, illetve aki esetleg nem szereti az epret, más gyümölcsből is elkészítheti (málna, meggy) ugyanezzel a módszerrel. Ezek után már csak egy nagyon kellemes felfrissülést kívánnék nektek, sziasztok!