Ti mivel turbóznátok a paradicsomsalátát?

Tegnap este megtörtént, ami ezelőtt még soha sem. (Jelzem, fogalmam sincs, miért, hiszen a füstölt sajt, salátát ritkán ront el.) Gyorsan akartam finomat és nem szerettem volna, hogy csak és kizárólag kertízű legyen, úgyhogy a friss bazsalikomos paradicsomsalátámat agyonbombáztam füstölt sajt kockákkal. Azóta azon agyalok, mit bírna még el a sajt mellett? Ha van ötletetek, zúdítsátok ide!

Füstölt sajtos paradicsomsaláta

Twitpic - Share photos and videos on Twittert

Expressz meggyes pite

Tartozom egy vallomással. Nem igazán szoktam sütiket, tortákat és egyéb nyalánkságokat sütni, annak ellenére, hogy öt perc alatt el tudok tüntetni az utolsó morzsáig minden édességet, amit elém raknak. Mégis, amikor sütésre gondolok, csak annyi jut eszembe: időigényes pepecselés. Mert ugye egy süti legyen ennivalóan szép is amellett, hogy finom. Amikor nagyon muszáj persze nekiállok a dolognak, név-, illetve szülinapokra összeszedem magam, hogy ötcsillagos művet alkossak, de ezen alkalmakon kívül maradnak a "gyorsan összeöntögetősök", a muffin, a brownie meg a mikrós 5 perces csokipuffancs.

Viszont nyakunkon a nyár, az utcán minden zöldséges stand tömve van szebbnél szebb gyümölcsökkel, ezekről pedig nekem mindig valami hűs, habkönnyű, piros-bogyós rétes vagy pite ugrik be (amiket eddig vagy egy cukrászdában vettem meg, vagy a nagyitól "rendeltem").

Nos, imádom a gyümölcsös pitéket, de nekem eddig az elkészítés kiguglizásánál tovább soha nem jutott a történet. És akkor jött Dóra a világ legegyszerűbb pitereceptjével. Mondta, hogy ez gyors, könnyű és finom - nekem meg egyből felcsillant a szemem. A tészta összegyúrása körülbelül 5 percet vesz igénybe, a nyújtás durván másfelet, a töltelék pedig (pláne, ha kimagozott gyümölccsel dolgozunk) további 3-4-et. Tény, ezt is kell sütni egy jó fél órát, negyven percet, de 1, azzal már a sütő szenved 2, amilyen egyszerű, igazán megérdemel ennyi kis türelmet. Úgyhogy most, hála Dórinak, itt egy szuper könnyű, mégis sokoldalú recept (ezt később még picit részletezem). Bátran essetek neki, én már teszteltem és komolyan mondom, olyan lett, amilyennek megálmodtam!

Arányaiban nálam kicsit máshogy működött a dolog, le fogom írni a tapasztalataimat, mondjuk jelentős eltérés nincs, egyszerűen csak kicsit személyre szabottabban raktam össze magamnak...És akkor most ugrás a tárgyra! :)

Amire szükségünk lesz:

Tészta:

15 dkg liszt

10 dkg margarin

5 dkg porcukor

1 tojás

Krém:

3 dl tejföl (ez kb egy nagy pohár 3/4-e, de nekem 1/2 pohár is elég volt)

3 tojás (kevesebb tejfölhöz 2)

10 dkg cukor

20-30 dkg meggy

Ahogy elkészítem:

A liszthez hozzáadom a porcukrot, belemorzsolom a szobahőmérsékletű vajat, összedolgozom őket, majd beleütök egy tojást és kézzel vagy fakanállal jól összegyúrom, illetve keverem. Nem baj, ha a tészta nyúlós picit, mehet a hűtőbe, amíg a tölteléket készítem.

A krémhez az összes hozzávalót - tejfölt, tojást, cukrot  - egy edénybe teszem, simára keverem, majd hozzáadom a meggyet, kicsit eldolgozom benne. Ezt beteszem a hűtőbe, a tésztát meg kiveszem.

Liszttel megszórt deszkára borítom, labdává formálom (abban az esetben, ha a tészta nagyon ragadós és nyúlós lenne még mindig a tetejére is hintek egy kevés lisztet), majd kerek vagy nem kerek (kinek milyen alakú formája van)  1/2 centi vastag lapot nyújtok belőle, végül sodrófa segítségével a piteformámba ügyeskedem. Előmelegített sütőben 180 fokon elősütöm, ez körülbelül 5-10 percet vesz igénybe. Amikor a tészta világosra sült, egyenletesen ráborítom a krémet, majd 160 fokon további 30-40 perc alatt befejezi a sütő, amit elkezdtem. Az akció alatt érdemes figyelni a pite tetejét, nehogy hirtelen megégjen.

+ Jobb hidegen, mint melegen, úgyhogy miután kihűlt érdemes visszatenni a hűtőbe - legalábbis én így szeretem.

++ Az a jó az ilyen receptekben, hogy remekül működnek más gyümölcsökkel is, mint az eper, málna, ribizli, fahéjas szilva. 

+++ A krémbe vaníliás cukor, illetve pár csepp vanília aroma is mehet. 

Nálam az eredmény ilyen lett:

Expressz meggyes pite

Próbáljátok ki, szerintem ízleni fog mindenkinek!

Füstölt halas (sprotnis) szendvicskrém

Manapság már számtalan halpástétom és szendvicskrém recept közül bogarászhatunk a neten, viszont ami most következik az gyermekkorom első önálló (100%-osan anya-, és szakácskönyvmentes) ötlete. Kislányként ugyanis volt egy időszakom, amikor eléggé finnyás voltam - a legjobb kajákat toltam el magam elől mindenféle nevetséges kifogással körbemázolva. Nem mondhatom, hogy ez a viselkedés nem csapta ki a biztosítékot a szüleimnél, szóval egy idő után bizony mentenem kellett a menthetőt. Haditervre volt szükségem, de legalább egy logikus magyarázatra, hogy miért nem ízlik a húsleves vagy akár az olajos hal. A válaszom egyszerű volt: azért, mert csak az finom, amiben tejföl van. Innentől kezdve őrült tejfölözésbe kezdtem. Főzelékektől a halászléig mindent telepacsmagoltam vele, ami számomra addig ehetetlen volt és saját megítélés szerint (az első tejfölös halászlé kotyvalékommal apukámat erősen szívroham-közelbe sodortam) tejfölösen sem volt túl bizarr. Na és akkor jött az olajos hal, vagyis a sprotni. Jól bevált szokásom szerint ráborítottam egy pohár tejfölt és egy villával elkezdtem összetörni és kutyulni. Az eredmény pedig finom volt, mi több, isteni lett! Akkoriban reggelire, vacsira 2-3 naponta ezt ettem, aztán (magam sem tudom, miért) kihűlt a szerelem. Viszont 2 hete meglátogattuk anyukámékat, akiknél a spájzból - gondolván a jövőre - felmarkoltam egy sprotni konzervet. Gondoltam, csak jó lesz majd valamire - tegnap este pedig úgy éreztem, itt az idő, hogy bevessem a tuti kis sprotnikrémemet. Ez egy icipicit feltuningoltabb és átgondoltabb verzió, de teszteltük, nálunk 10/10-es így is, és persze nemcsak hogy finom, de lustáknak is bátran merem ajánlani, mert csak pár percet vesz igénybe az elkészítése.

Amire szükségünk lesz (recept 2 főre):

1 konzerv füstölt sprotni

3-4 nagy evőkanál tejföl

1 evőkanál majonéz

1 evőkanál ketchup (elhagyható)

újhagyma vagy póréhagyma

só, bors, oregano

Ahogy elkészítem:

A halat kiszedegetem az olajból és egy kisebb üveg/jénai tálba teszem. Villával pépesre töröm, rákanalazom a tejfölt, majonézt, ketchupot és jól összekeverem. Ezután mehet bele kevés (kb. fél csapott kávéskanálnyi) só, bors és egy-két csipet oregano. Egy szál újhagymát felkarikázok, majd kisebb kockákra vágok, végül ezt is belesöpröm a tálba. Egy-kettőt még keverek rajta és kész is van. Legjobb reggelire, vacsorára, kétszersülttel vagy pirítóssal.

Ami még illik bele:

Kiegészíthető / bonyolítható kevés fokhagymával, reszelt füstölt sajttal, vékonyra szelt gépsonka-, ill. párizsicsíkokkal, mustárral, kevés olvasztott vajjal, illetve oregano mellett/helyett ízesíthető rozmaringgal. Szerintem ezekkel a legjobb variálni. Az eredményhez pedig jó étvágyat!

Sprotnis szendvicskrém

Paradicsomos-bazsalikomos penne

Ha tésztáról van szó, akkor az nálunk jöhet bármikor, minden (lehetőleg minél nagyobb) mennyiségben. Imádjuk a jól bevált olasz fűszeres, zöldséges pennéket, spaghettit, és úgy nagyjából bármilyen tésztafélét, ami jól nyakon van borítva egy-egy finom szósszal. A legjobb az egészben az, hogy ezek az alaplöttyök 10-15, de maximum 20 perc alatt elkészíthetők, hacsak nem akarjuk mindenféle jóval agyonturbózni őket. Majd lesz olyan recept is, de most a paradicsomos-bazsalikomos pennének jött el az ideje, ugyanis ezt készítettem ma el. Úgyhogy most egy gyors blogolás, aztán megyek és magamba tömöm az összeset. Jön a recept!

Hozzávalók 3-4 főre:

egy zacskó (400-500 g) penne

1 nagy fej vöröshagyma (kockázva)

3-4 nagyobb paradicsom (kockázva)

2-3 gerezd fokhagyma (szeletelve)

4 evőkanál ketchup

olívaolaj

bazsalikom

oregano

só, bors

Ahogy elkészítem:

A tésztát lobogó sós, olajos vízben (kb. 1 púpos kk. só, 1ek. olívaolaj) közepes lángon, körülbelül 10 perc alatt puhára főzöm. Eközben egy másik, kisebb edényben 3-4 evőkanál olívaolajon üvegesre pirítom a vöröshagymát (szintén közepes lángon), hozzáadom a fokhagymát, elkeverem, majd a felkockázott paradicsomot is beleteszem. Megszórom 3 csapott teáskanál szárított bazsalikommal, majd 1-2 teáskanál oreganoval. Itt nem szoktam spórolni ezekkel a fűszerekkel, hiszen a tészta is ezt az intenzív ízvilágot fogja átvenni. Folyamatos kevergetés mellett hozzáadok pár evőkanál ketchupot, ízlés szerint sózom, borsozom (nálam 1 kk. só, fél kk. bors), végül pedig a tészta főzővizéből rámerek egy fél merőkanálnyi (kb. 1 deci) vizet. A pennét leszűröm - ha ez korábban még nem történt meg - , a szószt pedig további 3-5 percig időnként megkeverve, sűrűsödésig főzőcskézem, majd egy határozott mozdulattal a tésztára borítom és összekeverem. És kész is vagyok vele. Jöhet a tálalás. Mehet ketchup, sajt, vagy akár tökmag is a tetejére - ez utóbbiból akár a szószba is csempészhetek főzés közben. Az eredmény pedig valami ilyesmi lesz: 

Paradicsomos-bazsalikomos penne

Remélem, sokan ki fogjátok próbálni a receptet, én nagyon szeretem. Olaszos, egyszerű, gyors, bármennyit meg tudnék enni belőle. Egészségetekre!

U.i.: Na és persze akkor sem kell kétségbe esni, ha nincs otthon éppen egy zacskó penne tésztánk, a szósz mehet orsó-, masnitésztára (farfalle), hosszú metéltre, szarvacskára, spaghettire.

Paradicsomos-bazsalikom spaghetti

Epres limonádé

Imádom a limonádét. A legegyszerűbbtől a legcifrább változatig, imádom. Viszont nagyon sokáig, amikor erre a frissítőre gondoltam, csak a jól megszokott édes-citrusos ízvilággal kapcsoltam össze - és szerintem nem vagyok egyedül ezzel. Tudtam, hogy lehet málnás is, grépfrútos vagy epres, de mindig maradtam az old-school verziónál. Viszont ma ezt a magatartást beszüntettem. Volt itthon egy doboz friss eper és elhatároztam, hogy ebből (legalábbis egy kis részéből) márpedig limonádé lesz. Körülbelül három perccel később már bent is volt a hűtőben. Nem egy nagy varázslat, de itt a recept azoknak, akiknek esetleg fejtörést okozna az elkészítése. :)

 

Amire szükségünk lesz:

5-6 közepes szem eper

kb. 1 l víz

2-3 ek. kristálycukor

1 ek. porcukor

4-5 ek. citromlé

Ahogy elkészítem:

Az epret megmosom, a zöldjét lecsipkedem, félbevágom a szemeket, majd egy pohárba teszem, ahol villával vagy egy vastagabb kés nyelével pépesre töröm őket.

Ezt követően belekeverem a porcukrot, majd egy literes kancsóba borítom a pohár tartalmát. Hozzáadom a kristálycukrot, a citromlevet és felöntöm vízzel. Kétszer-háromszor megkevergetem, aztán mehet is a hűtőbe. Aki nem szereti az úszkáló eperfoszlányokat, az hűtés után szűrőn keresztül töltse pohárba. :)

A végeredmény pedig:

Epres limonádé

Ízlés szerint citromfű és/vagy mentalevél is csipkedhető bele, illetve aki esetleg nem szereti az epret, más gyümölcsből is elkészítheti (málna, meggy) ugyanezzel a módszerrel. Ezek után már csak egy nagyon kellemes felfrissülést kívánnék nektek, sziasztok!

Tipp: rántott bodza

Gyors ötlet, részletes recept és fotók nélkül, főzni alapszinten tudóknak! Hétvégén ezerrel ment a bodzavirág szüretelés szörpkészítés céljából és hát jóval többet sikerült szedni, mint amennyire szükség lett volna, ezért anyu fogta és a maradékot kirántotta. Amikor közölte, mire készül kb. olyan fejet vághattam, hogy "miiiicsodaaa?", de komolyan mondom, nagyon pozitívan csalódtam, mert az eredmény, igaz, szokatlan volt, de nagyon nyamm.

A teendő annyi, hogy a megmosott virágot jól belemártjuk egy adag palacsintatésztába, majd forró olajba dobjuk és aranybarnára sütjük. Nem a leglaktatóbb kaja, de csemegének tökéletes.

Az elkészítési folyamatról nem tudok most fotókat közölni, mert Budapest közepén csücsülök és itt nincs erre a célra alkalmas bodza. Ezt a virágot ugyanis érdemesebb mindenféle autóúttól jó távol eső részen szedni, ahol nem kapnak minden nap benzingőzt és egyéb finomságokat az arcukba.

Ha erre van lehetőségetek, azt mondom, bőven megér egy próbát, irány a természet! Ehetitek szilva-, áfonya-, és/esetleg eperlekvárral, szószokkal, mártásokkal, kedvenc körettel. Én múlt hétvégén ezekkel pakoltam tele a tányéromat:

Pulykamell ananászmártással, rizzsel, rántott bodzavirággal

A második nagy kedvenc ebben a kedves kis kajakupacban az ananászmártás. Ki kéri a receptet? :)

Rántott sajt

Régebben mindig csak annyi jutott eszembe róla, hogy igencsak macerás megcsinálni. A panírt rápacsmagolni tény, nem nagy ördöngösség, viszont időigényes (pláne, ha duplán mártogatjuk tojásba és morzsába), aztán amikor végre a kisütés résznél járunk...hát, gyakrabban folyik jobbra-balra a sajt, minthogy egyben maradna. Persze attól még, hogy nem olyan szép, meg lehet enni. Véleményem szerint viszont pár órával később megrágni is kész küzdelem azt a megkeményedett, gumis vackot. Egyszerűen akkor már nem olyan nyami. A bolti ömlesztett rántani való sajt pedig ízre borzalmas. Úgyhogy találnom kellett egy kiutat. Egy receptet, ami gyorsan és egyszerűen megvan, szép, finom és bosszankodás-mentes. Kerestem, kutattam és tádá: a siker kulcsa nem más, mint a reszelt sajt. 

Most, hogy már ezt is tudjuk, ugorjunk neki részletesebben is annak rántott sajtnak. 

Amire szükségünk lesz:

30-40 dkg reszelt trappista sajt

1-2 felvert tojás

1-2 evőkanál tej (elhagyható)

zsemlemorzsa

só, bors, fűszerek ízlés szerint

olaj (sütéshez)

Ahogy elkészítem:

A reszelt sajtot beleteszem egy nagyobb edénybe. A tojást felverem, kevés sót, borsot és fantázia szerint fűszert dobok bele, esetleg egy kevés tejet, majd ráöntöm a felét a sajtra. Az ujjaimmal összekeverem és figyelem az állagát. Ha nem elég krémes, kaphat még egy kis tojást, viszont figyeljünk, hogy úsznia sem szabad benne, ugyanis ebből a masszából fogunk a későbbiekben helyes kis sajtgolyókat formálni.

Miután összekutyultam, tanácsos 1-2 órán keresztül a hűtőben pihentetni, de minimum fél óra szükséges. Én mindig dupla vagy tripla adag masszát csinálok és csak annyit sütök ki, amennyi belátható időn belül (1-2 óra), a többit elteszem későbbre vagy akár másnapra. 

Pihentetés után pedig jön a golyózás. Kb. egy nagy evőkanálnyi adagot veszek a markomba és jól összegyúrom. Ha ezzel megvagyok, beledobom egy tál zsemlemorzsába, körbeforgatom benne, aztán mehet is a forró olajba. 

Lassan, közepes tűzön sütöm aranybarnára először az egyik, majd egy óvatos átfordítás után a másik oldalát. A végére a sajtgolyók korong formájúra olvadnak, de ha mindent jól csináltunk, kifolyni biztos nem fognak. A végeredmény egy könnyű, belül puha, kívül ropogós, isteni finom rántott sajttallér, ami így fest nálam:

Rántott sajt

Én most tartármártást készítettem hozzá, de ehetitek áfonyalekvárral, rizzsel, krumplival, salátával! Ígérem, álom lesz!

Tags: #evelincsináldmeg

Görög gyümölcsleves

Akkor hát vágjunk is bele! :) Az a helyzet, hogy 2 órán belül utazunk haza, így most eléggé százfelé áll a fejem, még saját magamat se sikerült teljesen életképessé varázsolni a mai napra, de közben félig takarítok, tömöm az utazótáskát, folyik rólam a víz is rendesen ebben a fülledt, fullasztó 25 fokban. A nap egyik pillanatban száz ágra süt, másikban majdhogynem koromfekete az égbolt... Semmi frissesség nincs a levegőben, csak nyom, nyom lefelé, úgyhogy mivel időhiány van és ennek tetejébe majd' meg is gyulladok, valami könnyűre, hidegre és gyorsra vágyom, amivel túlélem valahogy a következő pár órát. Úgyhogy most körülbelül 3-4 perc alatt  összeöntögetek egy mennyei gyümölcslevest. És igen, ez tényleg pár pillanat alatt megvan.

Be kell vallanom, hogy ez az egyetlen gyümölcsleves, amit szívesen megeszek. Valamiért nem jön be annyira a főzős, pirosas lötty, amiben általában a meggy dominál. Mondjuk a levét annak is megeszem. Hidegen. Tejszínesen. Annál jobb, minél krémesebb.

Na és akkor most térjünk vissza a tárgyra és a mai nap főszereplőjére: görög gyümölcsleves. Jön a recept.

Amire szükségünk lesz:

1 liter 12%-os Sió narancslé (a százalék a fontos, nem muszáj a Sióhoz ragaszkodnunk)
2-3-4 dl tejszín (ízlés kérdése, ki mennyit önt bele; nekem mániám a tejszín, nálam a 3-4, illetve majdnem 5 deci van érvényben)
3-4 csapott evőkanál porcukor
1 vagy 2 konzerv egzotikus gyümölcssaláta (ananász, szőlő, koktélcseresznye, körte, barack, narancs, mandarin, eper, esetleg mangó és papaya)
ízlés szerint szegfűszeg, fahéj


Ahogy elkészítem:

Egy kb. 2 literes tálba öntök egy kevés narancslevet, rászórom a 3-4 evőkanál porcukrot, elkevergetem, aztán mehet is bele a tejszín. A konzervek levét leöntöm és így borítom bele a gyümölcsöket. Végül hozzáadom a maradék narancslevet. Szegfűszeggel, fahéjjal vagy vaníliás cukorral ízesítem, mikor milyen a kedvem. Narancslé és tejszín arányok bátran igazíthatók saját ízléshez. :) Miután ezekkel megvagyok, minimum 1 órára beteszem a hűtőbe. Aztán kiveszem onnan és megeszem. Ezt:

Görög gyümölcsleves

Garantálom, hogy finom, szóval remélem, elkészítitek! Én addig kitalálom a következő receptet. :)

Tags: #evelincsináldmeg

Cukormáz

A mindig szükséges első bejegyzés ez...pedig mennyire jobban esne egyből a közepébe vágni mindennek! Gőzöm sincs, hogy ide mit lehetne...? Soha nem gondoltam, hogy valaha lesz ilyenem is - nem azért, mert nem vágytam rá, hogy mondhassak, mutathassak vagy éppen nekem mutassanak valami újat, egyszerűen csak idő, idő, idő, mikor találok rá időt?! Mindig lecsillapítottam magam a "majd holnap"-okkal. De nem most.

Be kell vallanom, az, hogy ez a blog most elindul sokban köszönhető Evelin nevű barátnőmnek. Ő volt az, aki minden egyes személyes találkozónk alkalmával unszolt azzal, hogy nekem feltétlenül kell egy ilyen. Eleinte csak arra kért, hogy dobjak össze neki valamit, akár csak egy üres tojásrántottát, amikor átugrik dumálni. Azt mondta, bármit is kotyvasztok, ő imádni fogja, mert szenvedély van minden mozdulatomban. Ahogy ő fogalmazna: "élet van a kajában". Így hát tömtem a lányt ezzel-azzal, amikor alkalom volt rá, elmeséltem neki, mit hogyan csináltam, mindig hozzátettem, hogy igazán nem nagy kunszt, minden második ember képes rá, de továbbra is jelezte, hogy nagyon hiányol tőlem egy témához kapcsolódó blogot, ahonnan ő majd megtanulhatna főzni és jól főzni.

Úgyhogy most lett egy ilyenem is. Egy konyhanaplóm, ahova jöhet nézelődni minden Evelin és nem Evelin, olyanok, akik tudnak vagy nem tudnak főzni, akiket érdekel, hogy bizonyos ételeket milyen fűszerekkel lehet még finomabbá tenni vagy más egyébbel felturbózni. És könyörgöm, jöjjenek azok is, akiknek megvannak a saját fortélyaik! Fő a változatosság, mindig van mit tanulni! Ez egy közös konyha, itt lehet nézelődni, recepteket gyűjteni, megosztani és ötletelni. Arra is gondoltam, hogy 1-2 hetente sor kerülhetne vendégbejegyzésekre is. Csak egy kis szöveg kell hozzá, egy jó recept, pár kép és persze felvenni a kapcsolatot velem, itt: kajakooma@gmail.com

Nos, hát akkor ide most ennyit. A továbbiakban pedig jó nézelődést, gazdag ötletelést és a lehető legszenvedélyesebb főzőcskézést, mert ugye szenvedély nélkül nekiállni sem lehet! Sziasztok!